13 ¹Tóbit örvendező imádságot írt és így szólt:

²»Áldott legyen az élő Isten és az ő országa mindörökké;
mert ő megfenyít és irgalmaz, levisz az alvilág mélységeibe,
és felhoz a nagy pusztulásból és senki sem menekülhet el kezéből.

³Dicsőítsétek őt Izrael fiai a nemzetek előtt,
mert ha szétszórt is benneteket közéjük,

⁴ott mutatta meg nektek nagyságát is.
Magasztaljátok őt minden élőlény előtt,
mert ő a mi Urunk, ő a mi atyánk
és ő a mi Istenünk örökkön-örökké.

⁵Megfenyített titeket vétkeitekért,
de meg is könyörül rajtatok,
és összegyűjt titeket minden nép közül,
akik közé szétszórt titeket.

⁶Ha hozzátértek teljes szívetekből és lelketekből,
és az igazságot cselekszitek színe előtt,
akkor felétek fordul és nem rejti el többé előletek arcát.
És most fontoljátok meg, hogy mit tett veletek,
és magasztaljátok fennhangon.
Áldjátok az igazságos Urat,
és magasztaljátok az örökkévalóság Királyát.
Én számkivetésem földjén dicsőítem őt
és hirdetem hatalmát és fönségét a bűnös népnek.
Térjetek meg bűnösök,
igaz tetteket vigyetek végbe színe előtt.
Ki tudja, talán hozzátok fordul
és megkönyörül rajtatok.

⁷Én és az én lelkem öröméneket mondunk az ég Királyának,
és az én lelkem örvend élete minden napján.

⁸Áldjátok az Urat összes választottai,
és mindnyájan magasztaljátok fönségét.
Tartsatok örömnapot és dicsőítsétek őt.

⁹Jeruzsálem, te szent város,
Isten megvert téged kezed művéért.

¹⁰Dicsőítsd az Urat jótettben,
és magasztald az örökkévalóság Királyát,
hogy szentélye felépüljön benned örömmel,
és vidámmá tegyen benned minden száműzöttet,
és szeresse benned a szenvedőket minden nemzedéken át örökké.

¹¹Ragyogó világosság támad a föld minden határán;
Számtalan nép jön hozzád messziről,
és a föld határairól szent Nevedhez,
s ajándékot hoznak kezükben az ég Királyának.
Nemzedék nemzedék nyomába lépve megtisztel öröménekével,
és a kiválasztott neve megmarad örökkön-örökké.

¹²Átok mindazokra, akik durván beszélnek veled.
Átok rá, aki elpusztít,
lebontja falaidat,
ledönti tornyaidat,
és fölégeti házaidat.
Áldottak mindazok örökké, akik félnek téged.

¹³Örülj és vigadj igaz fiaid miatt,
mert mindnyájan összegyűlnek,
és dicsőítik az örökkévaló Urat.

¹⁴Boldogok, akik szeretnek,
és boldogok, akik örülnek a te békédben.
Boldog minden ember,
aki szomorkodott pusztulásodon,
mert örvendenek tebenned,
és meglátják mindörökké örömödet.

¹⁵Áldjad lelkem az Urat, a nagy Királyt,

¹⁶mert Jeruzsálem újra felépül
és az ő háza minden időkre.
Boldog lennék, ha nemzetségemből valaki megérné,
megláthatná dicsőségedet
és magasztalhatná az ég Királyát.
Jeruzsálem kapui zafírból és smaragdból épülnek,
és drágakőből minden fala,
Jeruzsálem tornyai aranyból, védőfalai színaranyból.

¹⁷Jeruzsálem utcái rubinnal és ofíri kővel lesznek kirakva.

¹⁸Jeruzsálem kapuiban újra visszhangzik majd az örömének,
és minden háza ezt énekli: ‘Alleluja!
Áldott Izrael Istene,
és áldottak, akik dicsőítik szent nevét mindörökké!’«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet